Testv�ri szellemben? Waris Dirie A sivatag l�nyai c�m�, harmadik k�nyv�ben az ideol�gi�k �ldozat�v� v�lt n�k csonk�t�s�nak trad�ci�j�t, az afrikai �s arab civiliz�ci� �rnyoldal�t f�rk�szi. B�r �tk�zet ut�n mindenki felcsapna katon�nak, a k�zdelem szimbolikus alakj�v� v�lt topmodell �s ENSZ j�szolg�lati nagyk�vet a t�rsadalmi igazs�gtalans�gok ellen n�mileg hitelesebben, saj�t �lm�nyeinek felt�r�s�val harcol. „Minden emberi l�ny szabadon sz�letik �s egyenl� m�lt�s�ga �s joga van. Az emberek, �sszel �s lelkiismerettel b�rv�n, egym�ssal szemben testv�ri szellemben kell, hogy viseltessenek”– mondja ki az 1948 december�ben j�v�hagyott ENSZ hat�rozat, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A diszkrimin�ci� �si m�dozata, a „nemiszerv-kiv�g�s”, azonban nemcsak a n�i szexualit�s megcsonk�t�s�t eredm�nyezi, hiszen a d�nt�s szabads�g�t�l megfosztott n�ket amellett, hogy testileg megt�rik, m�lt�s�gukt�l is mindink�bb elt�vol�tj�k. Nem meglep�, hogy a n�k csonk�t�s�nak aktus�t m�r a k�znyelv is pr�b�lja bagatelliz�lni, hiszen �gy tartj�k, a f�rfiakn�l alkalmazott k�r�lmet�l�s sem okoz traum�t. A n�i csonk�t�s l�tsz�lag afrikai probl�ma, �m m�ra sz�les k�rben elterjedt Malajzi�ban, Indon�zi�ban, Pakiszt�nban �s Irakban is. A sokszor kegyetlen, nagy kock�zati faktorral j�r� elj�r�s gyakori az iszl�m trad�ci�hoz k�t�d� k�z�ss�gekben, eredetileg a feln�ttkorba l�p�s r�tus�t jelzi, melyet hagyom�nyosan egy �nneppel tesznek „eml�kezetess�”. B�r a ritu�lis h�tt�r sok helyen elt�nt, a csonk�t�s m�ig megmaradt, hiszen e kult�r�kban a megcsonk�tott nemiszerv a h�zass�g alapk�vetelm�nye. Az ENSZ �s a WHO becsl�se szerint az �ldozatok sz�ma sz�z�tven milli�, �gy t�bb n� �rintett, mint ah�nyan N�metorsz�gban, Sv�dorsz�gban, Ausztri�ban, Hollandi�ban, Belgiumban �s D�ni�ban �sszesen �lnek. B�r a nagy v�rvesztes�ggel, sokkhat�ssal, az er�szakos lek�t�z�sek miatt combcsontt�r�ssel j�r� r�tust testi s�rt�snek min�s�tik, t�l�nk kev�sb� t�volabb, az Ausztri�ban megk�rdezett afrikaiak k�zel egyharmada m�g al�veti l�ny�t, hiszen mindez „hasznos a n�k erk�lcseire n�zve”. B�r �jabban sokan hazaviszik gyermek�ket megm�ttetni, m�ig tal�ny marad, vajon mi zajlik az emancip�lt Eur�p�ban? „Egy �vvel ezel�tt volt egy k�nyvv�s�r Ausztri�ban, �s az �n k�nyveim is kint voltak az egyik standon. A szom�liai kamp�nyhoz gy�jt�ttem adom�nyokat. Amikor meg�rkeztem, az els� dolog, amin megakadt a szemem, egy �ri�si s�rga plak�t volt, amely egy k�r�lmet�l�s oper�ci�j�t �br�zolta. M�g jobban megd�bbentem, amikor elolvastam a plak�ton �ll� sz�veget, amely hatalmas bet�kkel hirdette: Gyere �s ismerd meg a k�r�lmet�l�s �ldozat�t, Waris Dirie-t.” – olvashatjuk a tizenk�t �vesen nagyb�tyja seg�ts�g�vel Angli�ba menek�lt szerz�t�l, hogyan v�lik az eur�paiak sz�m�ra eladhat� egzotikumm� az iszl�m gyakorlat. B�r Waris Dirie ma neves kozmetikai c�gek arcak�nt v�lt ismertt�, az el�ny�snek t�n� h�zass�gi „alku” t�rgyak�nt gyermekk�nt �t mag�t is �t tev��rt cser�lt�k volna el. J�llehet az orsz�got, ahonnan sz�rmazik (Szom�lia) barb�rnak �s elmaradottnak nevezik, �rja a szerz�, m�gsem veszik tudom�sul, milyen durva m�don b�nnak vel�k itt, Eur�p�ban. Nem titok, hogy az afrikai n�k csup�n h�rom sz�zal�ka dolgozik a v�gzetts�g�nek megfelel� ter�leten, annak ellen�re, hogy nyolcvan sz�zal�kuknak van �retts�gije �s harminch�t sz�zal�kuknak diplom�ja. Azonban a „civiliz�lt” eur�paiak rasszista �s szexista el��t�letei m�r egy 2001-es felm�r�sb�l is beigazol�dtak, hiszen, olvashatjuk a nyugatiak k�zfelfog�s�t; „Az eur�pai n�k j�k az irod�ban, az afrikai n�k pedig az �gyban”. „A szerelem h�romszor f�j. Amikor kiv�gnak, amikor f�rjhez m�sz, �s amikor sz�lsz” – tartja ellenben az afrikai mond�s, hiszen a csonk�t�s �s �sszevarr�s ut�ni trauma, a gyakori medd�s�g �s az �rint�st�l val� retteg�s miatt a bevett h�zasod�si gyakorlat is inogni l�tszik. �gy tartj�k, az er� igazs�g n�lk�l er�szak, az igazs�g er� n�lk�l tehetetlens�g, mindez �rz�dik is a k�tet szerkeszt�si elv�n, hiszen az �h�tott biztons�got ink�bb frapp�ns ki�ltv�nnyal, a jogi k�rnyezet k�rk�p�vel �s a t�mogat� szolg�latok list�j�val tenn� el�rhet�v�. A vegyes m�faj� �n�let�r�s �s riportk�tet ment�lis szok�saink felad�s�t kezdem�nyezi, a n�hol m�r szentiment�lis elm�lked�s m�gis esetlegess�gre �t�li a f�l�je magasod� t�rsadalmi szimpt�m�kat; a csal�di b�ntalmaz�s �s a pszichikai horror Eur�p�ban is elterjedt gyakorlat�t. B�r a k�tet nem tarthat� sz�mon az irodalom cs�csteljes�tm�nyek�nt, ez�ttal a szerz� �nn�n �lete lesz eszk�zz�, hogy a val�s�ggal k�s�rletezzen. (Waris Dirie: A sivatag l�nyai, Partvonal K�nyvkiad�, Budapest, 2006)