A nemek k�z�tti egyenjog�s�g megval�s�t�s�nak �gy�ben tett int�zked�sek �s elj�r�sok A nemek k�z�tti egyenjog�s�gr�l sz�l� norv�g t�rv�nyt 1978-ban fogadt�k el. A t�rv�ny megtilt minden nemi alapon t�rt�n� diszkrimin�ci�t, �s a t�rsadalmi �let minden ter�let�re vonatkozik. Azt is mag�ban foglalja, hogy a hat�s�gok, munk�ltat�k �s t�rsadalmi partnerek felel�sek a nemek k�z�tti egyenjog�s�g megval�s�t�s��rt a saj�t hat�sk�r�k�n bel�l. A nemek k�z�tti egyenjog�s�gr�l sz�l� (l. fent) t�rv�ny betart�sa a Nemek K�z�tti Egyenjog�s�g�rt Felel� Ombudsmani Hivatal feladata, amely egy �llamilag �s szakmailag f�ggetlen szervezet. A Nemek K�z�tti Egyenjog�s�g�rt felel�s Ombudsman szolg�ltat�sait minden �llampolg�r t�r�t�smentesen veheti ig�nybe. A Hivatal feladata tov�bb�, hogy �rv�nyre juttassa a nemek k�z�tti egyenjog�s�gi int�zked�seket, �s ezek megval�sul�s�t figyelemmel k�vesse a t�rsadalom minden szintj�n, azzal a c�llal, hogy felder�tsen minden nemi alapon t�rt�n� diszkrimin�ci�t �s fell�pjen ezek ellen. A Gyermek �s Es�lyegyenl�s�gi Miniszt�rium t�mogatja �s maga is kezdem�nyezi a k�l�nb�z� kutat�sokat �s fejleszt�seket, hogy megfelel� ismeretalapot biztos�tson a politikai d�nt�shozatal sz�m�ra a nemek k�z�tti egyenjog�s�got, a melegeket �s leszbikusokat �rint� k�rd�sek megt�rgyal�s�hoz. A Miniszt�rium r�sztvev�k�nt �s koordin�l�k�nt is akt�v szerepet v�llal a t�rc�k k�z�tti egy�ttm�k�d�sben a n�i nemiszerv-csonk�t�s,, a k�nyszerh�zass�g, a n�k �s gyermekek szexu�lis kereskedelme, valamint a csal�don bel�li er�szak elleni harccal kapcsolatban. A Gyermek- Ifj�s�gi- �s Csal�d�gyi Igazgat�s�g �llami t�mogat�st biztos�t a kr�zisk�zpontok sz�m�ra. A Gyermek �s Es�lyegyenl�s�gi Miniszt�rium m�s felel�s miniszt�riumokkal szorosan egy�ttm�k�dve l�p fel az azonos b�rek �s a jobb nemek k�z�tti egyens�ly kialak�t�s��rt a k�zponti politikai �s gazdas�gi d�nt�shoz� folyamatokban �s f�rumokon. A norv�g korm�ny el�nyben r�szes�ti a nem korm�nyzati szervezetekkel, illetve civil szervezetekkel val� kapcsolatot a nemek k�z�tti egyenjog�s�g ter�n. Ezeket a szervezeteket gyakran megh�vja, hogy v�lem�nyt nyilv�n�tsanak a nemek k�z�tti egyenjog�s�ggal kapcsolatos k�z�gyekben, valamint felk�ri �ket nemzetk�zi deleg�ci�kban val� r�szv�telre. A nemek k�z�tti egyenjog�s�got c�lz� int�zked�sekre a korm�ny (a Gyermek- Ifj�s�gi- �s Csal�d�gyi Igazgat�s�g) alapvet� t�mogat�si forr�sokat is biztos�t A nemek k�z�tti egyenjog�s�g megteremt�s�n�l hangs�lyozni kell, hogy mind a f�rfiak, mind pedig a n�k nem�kre jellemz� v�laszt�sokat hoznak, priorit�sokkal �lnek. A Miniszt�rium akt�v politik�t folytat az�rt, hogy min�l t�bb f�rfi vegyen r�szt az es�lyegyenl�s�gi munk�ban, �s t�mogassa az olyan szervezeteket, mint p�ld�ul a REFORM f�rfik�zpont. Norv�gia nemzetk�zi szinten is szerepet v�llal a nemek k�z�tti egyjog�s�g�rt folytatott munk�ban, k�l�n�s tekintettel az �szaki Tan�csra, EU-ra, ENSZ-re, valamint az Eur�pa Tan�csra. Az Eur�pai Gazdas�gi T�rs�g (EGT) tagjak�nt Norv�gi�nak eleget kell tennie minden nemi alapon t�rt�n� diszkrimin�ci�val kapcsolatos Eur�pai Uni�s rendelkez�snek. Norv�gia a nemek k�z�tti egyenjog�s�gr�l sz�l� t�rv�ny�be foglalta a n�kkel szembeni megk�l�nb�ztet�s minden form�j�nak kik�sz�b�l�s�r�l sz�l� ENSZ-egyezm�nyt (CEDAW), �s n�gy�vente jelent�sben sz�mol be a n�k helyzet�nek v�ltoz�s�r�l Norv�gi�ban . A nemek k�z�tti egyenjog�s�g megteremt�s�t c�lz� strat�gia: az es�lyegyenl�s�g megval�sul�sa az �llami politik�ban �s a szolg�ltat�i szektorban A norv�g nemek k�z�tti egyenjog�s�gr�l sz�l� t�rv�ny �rtelm�ben mindannyiunk felel�ss�ge, hogy a nemek k�z�tti egyenjog�s�got biztos�tsuk a t�rsadalom minden szintj�n. 1986-ban bevezettek egy megval�s�t�sra vonatkoz� strat�gi�t, �s mind a mai napig ezt a strat�gi�t alkalmazz�k. E szerint mindig egy adott hat�s�g feladata, hogy az egyenl�s�get biztos�tsa p�ld�ul a munkahelyeken, az oktat�sban, az eg�szs�g�gyi szektorban, a szoci�lis jogok �s a munkab�rek ter�n �s egy�b ter�leteken. 2003-ban �letbe l�pett a nemek k�z�tti egyenjog�s�gr�l sz�l� t�rv�ny m�dos�t�sa, mely k�telez�v� teszi az �ves besz�mol�t azokr�l az int�zked�sekr�l, melyeket a munkaad�k ezen a t�ren hoztak. Sz�mos modellt dolgoztak ki az�rt, hogy a nemek k�z�tti egyenjog�s�g minden ter�letre val� kiterjeszt�se a norv�g k�lts�gvet�si politik�ban is megmutatkozzon. A nemek k�z�tti egyenjog�s�got figyelembe vev� k�lts�gvet�s-tervez�s c�lja az es�lyegyenl�s�g megteremt�se �s az �llami forr�sok c�lravezet� eloszt�sa, valamint a pontoss�g �s a min�s�g jav�t�sa az �llami szolg�ltat�sok ter�n. Norv�gia elk�telezetten vesz r�szt �szaki illetve eur�pai �s nemzetk�zi egy�ttm�k�d�sekben, melyek a nemek k�z�tti egyenjog�s�g fejleszt�s�t �s el�mozd�t�s�t illetve k�lts�gvet�si t�mogat�s�t t�zik c�lul.