A csal�don bel�li er�szak s�lyos �s r�szben rejtett t�rsadalmi probl�ma. Az er�szak minden fajt�ja a norv�g t�rv�nybe �tk�zik �s ellenkezik az alapvet� emberi jogokkal. A csal�don bel�li �s a p�rkapcsolatokban el�fordul� er�szak k�l�n�sen s�lyos, �s komoly k�vetkezm�nyekkel j�r az �rintettek sz�m�ra. A csal�don bel�li er�szak elfogadhatatlan, mindenk�pp meg kell el�zni �s felvenni ellene a harcot. 1999 november�ben elind�tott�k A n�k elleni er�szak kik�sz�b�l�s�t c�lz� cselekv�si tervet. A figyelem a mag�nszf�r�t �rint� er�szakos t�mad�sokra, pontosabban a n�k elleni er�szakra ir�nyult. 2003 �prilis�ban a Storting (norv�g orsz�ggy�l�s) el� terjesztett�k a 29-es t�rv�nyjavaslatot (2002 -2003) A csal�dr�l – az egy�tt�l�s k�teless�gei �s a sz�l�k felel�ss�ge c�mmel. A csal�don bel�li er�szakot a 6. fejezet t�rgyalja. 2003 december�ben egy korm�ny �ltal kinevezett bizotts�g beterjesztette a 2003:31-es jelent�st Az Er�szakmentes �lethez val� Jog c�men. 2004 j�nius�ban elfogadt�k a Csal�don bel�li er�szak ellenes cselekv�si tervet. A tervezet 30 konkr�t int�zked�st nevez meg, melyek az al�bbi n�gy kiemelked� c�lt h�vatottak el�rni: • A seg�lyszolg�latok szakk�pzetts�gi �s egy�ttm�k�d�si szintj�nek jav�t�sa • A csal�don bel�li er�szak felt�r�sa �s megel�z�se a hozz��ll�s megv�ltoztat�s�val • A csal�don bel�li er�szakot elszenved�k sz�m�ra megfelel� seg�ts�g, v�delem �s t�mogat�s biztos�t�sa • Az er�szakhull�m megt�r�se a kezel�s er�s�t�s�vel, az elk�vet�k sz�m�ra l�trehozott programok seg�ts�g�vel A cselekv�si terv r�szek�nt t�mogat�st biztos�tottak egy h�rom�ves nemzeti v�llalkoz�snak „Gyermekek, akik er�szakos csal�dokban �lnek” c�men. Nagyobb figyelem ir�nyul az er�szakos tettek elk�vet�ire is. 2004 janu�rj�ban l�trehoztak egy Orsz�gos Tudom�nyos K�zpontot az er�szak �s a traum�s stressz kutat�s�ra. A k�zpont c�lja, hogy kutat�sokat v�gezzenek, inform�ci�kat �s kutat�si eredm�nyeket gy�jtsenek �s terjesszenek az er�szak megel�z�s�vel �s a traum�s stresszel kapcsolatosan, hogy cs�kkents�k az er�szak �s a traum�s stressz �ltal okozott eg�szs�g�gyi �s t�rsadalmi probl�m�kat. A K�zpont f� feladata a kutat�s, a fejleszt�si munka, az oktat�s �s a hozz��rt�s n�vel�se, tan�csad�s, valamint k�zvet�t�s. Norv�gi�ban megk�zel�t�leg �tven mened�khely tal�lhat�, amelyek a b�ntalmazott n�knek �s gyermekeknek hivatottak v�delmet ny�jtani. Ezek k�z�l a mened�khelyek k�z�l sokat �nk�ntes n�i szervezetek m�k�dtetnek �llami �s �nkorm�nyzati finansz�roz�ssal. Amennyiben az �nkorm�nyzat fedezi a m�k�d�si k�lts�gek 20 sz�zal�k�t, �gy az �llam fizeti a fennmarad� 80 sz�zal�kot. Az orsz�g mintegy 17 a v�rfert�z�s �ldozatait seg�t� k�zpontja is hasonl� anyagi t�mogat�sban r�szes�l. Az ut�bbi �vekben megn�vekedett a kr�zisk�zpontokt�l seg�ts�get k�r� bev�ndorl� n�k sz�ma. 2004-ben a seg�ts�get k�r�k 48 sz�zal�ka bev�ndorl� csal�db�l sz�rmazott. Ezek a n�k �s gyermekeik gyakran rendk�v�l kiszolg�ltatott helyzetben vannak. A nekik k�n�lt seg�ts�get felt�tlen�l jav�tani kell. A korm�ny ez�rt cselekv�si terveket ind�tott el a k�nyszerh�zass�gok �s a n�i nemiszerv-csonk�t�s ellen. 2002-ben minden rend�rs�gi k�rzetben l�trehoztak egy �j tiszts�get, a csal�don bel�li er�szak koordin�tori beoszt�st, abb�l a c�lb�l, hogy a rend�rs�g hat�konyabban l�pjen fel a csal�don bel�l t�rt�n� er�szakos cselekedetek megel�z�se �rdek�ben. A mag�nszf�r�t �rint� er�szakos t�mad�sokat Norv�gi�ban a B�ntet�t�rv�nyk�nyv �ltal�nos rendelkez�sei szankcion�lj�k. A szexu�lis vagy csal�don bel�li er�szak �ldozatait ingyenes jogi seg�ts�gny�jt�s illeti meg. Ez nemcsak azokra a n�kre vonatkozik, akiket h�zast�rsuk vagy �lett�rsuk b�ntalmazott, hanem a prostitu�ltakra is. A csal�don bel�li er�szakkal kapcsolatos minden �gyben 1988. �ta felt�tel n�lk�li b�nv�di elj�r�s ind�t�s�t vezett�k be. Akkor is perre lehet vinni egy esem�nyt, ha az �ldozat visszavonja a form�lis feljelent�s�t. A n�k elleni er�szakkal szembeni k�zdelem hat�konys�g�t fokozz�k a B�n�gyi Elj�r�si T�rv�ny rendelkez�sei. A fentiek �rtelm�ben b�rkinek megtilthat�, hogy elmenjen egy helyre vagy tal�lkozzon valakivel, ha komolyan indokolt felt�telezni, hogy ezzel megs�rtheti m�s b�k�hez val� jog�t.