Bevezet� Gondolkodjunk csak el egy pillanatra. Mi is, mint minden ember, a magunk egy�ni m�dj�n reag�lunk, ha menyasszony�get�sr�l, n�i nemiszerv-csonk�t�sr�l, becs�letbeli gyilkoss�gr�l, k�nyszerh�zass�gr�l sz�l� t�rt�neteket hallunk, hogy csak n�h�ny p�ld�j�t eml�ts�k azoknak a n�k vagy l�nyok �ltal elszenvedett er�szakos cselekedeteknek, amelyek valamik�ppen a hagyom�nyhoz, kult�r�hoz, vall�si elk�pzel�sekhez, ritu�l�khoz k�t�dnek. Tal�n m�r te is feltetted magadnak a k�rd�st, vagy �pp t�led k�rdezt�k meg m�sok: Nem lehets�ges, hogy saj�t �rt�keinket �s az emberi jogokr�l alkotott v�lem�ny�ket pr�b�ljuk meg m�s kult�r�kra is kiterjeszteni? Ahhoz, hogy tiszteletteljes �s korrekt m�don k�zel�thess�k meg az emberjogi k�rd�sek bonyolult sz�vev�ny�t, el�sz�r is fel�l kell vizsg�lnunk saj�t el��t�leteinket. �t kell gondolnunk, hogy milyen egy�ni �s t�rsadalmi �rt�kek g�tolhatnak minket abban, hogy kultur�lisan �rz�keny �s tisztess�ges m�don k�zel�ts�nk az emberi jogok k�rd�s�hez. Helyes-e , ha az emberi jogokat nemzeti �s helyi �sszef�gg�sben �rtelmezz�k? Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat�t olyan id�ben alkott�k, amikor a vil�g �pp hatalmas v�ltoz�sokon ment kereszt�l. Elengedhetetlenn� v�lt, hogy lefektessenek bizonyos alapelveket arra vonatkoz�an, mik azok a minim�lis �letfelt�telek, amelyek minden ember sz�m�ra el�rhet�ek kell legyenek. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat�ban a jogokat nem valamely �llam vagy szem�ly adom�nyozza, hanem azok minden egy�nt megilletnek emberi mivolt�b�l ered�en. "Sok kult�r�ban �gy tartj�k, hogy a f�rfinak jog�ban �ll feles�ge viselked�s�t ir�ny�tani, azok a n�k pedig, akik ellenkeznek vel�k - pl. azzal, hogy kosztp�nzt k�rnek, vagy gyermekeik sz�ks�gleteit merik sz�ba hozni - ak�r meg is b�ntethet�k." (N�pess�gjelent�s, Vess�nk v�get a n�k elleni er�szaknak, L sorozat, 11. sz�m, 6. oldal) Az alapvet� emberi jogok mindenkit megilletnek, f�ggetlen�l att�l, hogy hol �l. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat�nak megalkot�i hittek abban, hogy ezek a jogok az eg�szs�ges, produkt�v �s kiel�g�t� �let el�felt�telei. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat�ban foglalt gondolatok nem �jak. A vil�g k�l�nb�z� r�szein keletkezett t�rt�nelmi, vall�sos �s m�s sz�vegekben is megtal�lhatjuk �ket. Az emberi gondolkod�s t�bb sz�z �ves m�ltj�ra visszatekintve, a F�ld sz�mos pontj�n felfedezhetj�k ezen elvek nyomait. Sok olyan orsz�g is al��rta az Emberi Jogok Nyilatkozat�t �s m�s nemzetk�zi emberi jogi dokumentumokat, amely nem tagja a nyugati vil�gnak. Nyugati �s nem-nyugati orsz�gok egyar�nt be�p�tett�k ezen alapelveket a saj�t jogrendj�kbe. Mit is nevez�nk kult�r�nak? A kult�r�t olyan embercsoportok elk�pzel�seinek, hiedelmeinek, �rt�keinek �s tud�s�nak �sszess�gek�nt defini�ljuk, amelyeknek tagjait �sszek�ti a k�z�s t�rt�nelem. Ezen defin�ci� szerint a kult�ra jelent�se t�bbek k�zt - de nem kiz�r�lag - a k�vetkez�ket takarja: nyelv, vall�s, b�rsz�n, etnikai hovatartoz�s, sz�rmaz�s, nem, szexu�lis identit�s, t�rsadalmi-gazdas�gi helyzet, iskol�zotts�g, f�ldrajzi elhelyezked�s, �llampolg�rs�g, kor, fizikai k�pess�gek, �rni-olvasni tud�s �s csal�d. A kult�ra nem statikus, nem marad �lland� az id�k folyam�n, hanem folyamatosan k�lcs�nhat�sban van mag�val a kultur�lis csoporttal �s annak t�gabb k�rnyezet�vel is. Ami egyszer elfogadott volt, az egyszer elfogadhatatlann� v�lhat. "A k�zelm�ltban egy b�r� felmentett egy t�bbsz�r�s szexu�lis b�ntalmaz�t a nemi er�szak v�dja al�l arra hivatkozva, hogy 17 �ves �ldozata - aki r�vidnadr�got �s p�l�t viselt - nem volt megfelel�en fel�lt�zve �s m�r nem volt sz�z. A Kanadai Legfels�bb B�r�s�g a hat�rozatot 1999-ben �rv�nytelen�tette, de a b�r� m�g ma is praktiz�l." (N�k �s l�nyok elleni er�szak, Marika Morris jelent�se - a N�k Helyzet�nek Jav�t�s��rt Kanadai Kutat�int�zet, friss�tve 2002. m�rcius, 9. old. 14. szakasz). Kanad�ban p�ld�ul valaha elk�pzelhetetlen volt, hogy egy n� szavazzon, parlamenti tiszts�gvisel�, orvos, jog�sz vagy �zletasszony legyen. Ma viszont sokak szerint elengedhetetlen, hogy a n�k jelen legyenek valamennyi foglalkoz�si �gban, mert az � l�t�sm�djuk �s tapasztalatuk l�tfontoss�g� az eg�szs�ges, kiegyens�lyozott �s vir�gz� t�rsadalom kialak�t�s�ban. Minden orsz�gban �s k�z�ss�gben l�teznek olyan kultur�lis norm�k, amelyek meghat�rozz�k, hogy mit�l sz�p �s vonz� egy n�. Szud�nban valaha a sz�ps�g jel�nek tartott�k, ha egy n� arca meg volt "jel�lve" (vagyis v�g�si nyomok voltak az arc�n). K�n�ban a l�bfej elk�t�z�se bevett szok�s volt, melynek c�lja, hogy a n�t vonz�bb� var�zsolj�k. Kanad�ban �s az Egyes�lt �llamokban sok n� veti mag�t al� plasztikai m�t�tnek, hogy "jav�tsanak" a k�lsej�k�n. A fentiekhez hasonl� szok�sok, amelyeknek l�nyege, hogy a n�k f�jdalmas beavatkoz�sok seg�ts�g�vel tudnak a kultur�lisan elfogadott sz�ps�gide�lnak megfelelni, id�vel v�ltoznak. Ezek a v�ltoz�sok a n�k �s/vagy a t�rsadalmi k�rnyezet nyom�s�ra t�rt�nnek. Hogy j�n l�tre a kult�ra? Ki �ltal? Minden t�rsadalomban l�teznek uralkod� kult�r�k, amiket a hatalom birtokosai hoznak l�tre �s k�zvet�tenek a t�rsadalom fel�. Az uralkod� kult�r�k alak�t�s�ban azok vesznek r�szt, akik bizonyos meggy�z�d�sek, v�lem�nyek, �rt�kek �s viselked�si norm�k elfogad�s�ra k�sztetik k�rnyezet�ket. Azok az emberek, akik hatalommal rendelkeznek, gyakran arra haszn�lj�k ezt a hatalmat, hogy a kult�r�nak azt az oldal�t, azt a felfog�s�t t�mogass�k, amelynek �rv�nyes�l�se sz�mukra el�ny�s. Hasonl�k�ppen, a t�rsadalom hatalommal b�r�, de elt�r� �rdekl�d�ssel, tapasztalattal �s ig�nyekkel rendelkez� k�l�nf�le r�tegei radik�lisan elt�r� m�don form�lj�k �s �rtelmezik a kult�r�t. 2002-ben a vil�g �sszes parlamenti k�pvisel�j�nek mind�ssze 14 sz�zal�ka volt n�. (BBC News, N�k a Politik�ban o�nline) A vil�g t�bb mint 180 orsz�ga k�z�l �sszesen 14-nek van n�i vezet�je, �s hatnak n�i minisztereln�k-helyettese. (N�k a partneri viszony fel�, 2002) Forr�s: 'Sz�mok �s t�nyek' www.whrnet.org/docs/issue-women-politics.html A patriarch�lis kult�r�kat a k�vetkez�k jellemzik. 1. F�rfidominancia - A t�rsadalom legt�bb ter�let�n a hatalmi poz�ci�k nagy r�sze f�rfiak kez�ben van, m�g a kevesebb hatalommal j�r� szerepeket n�k t�ltik be. 2. F�rficentrikus �rt�kek - A f�rfiak fel�rt�kel�se a hatalom gyakorl�s�ra val� felt�telezett alkalmass�guk miatt, mely hatalmat meggy�z�ssel, er�szakkal vagy az er�szakkal val� fenyeget�s r�v�n �rv�nyes�tenek. Ezzel p�rhuzamosan a n�k le�rt�kel�se hatalmi eszk�zeik v�lt hi�nya miatt, �s annak felt�telez�se, hogy a n�knek sz�ks�g�k van a f�rfiak fel�gyelet�re, v�delm�re �s ir�ny�t�s�ra. 3. F�rfi-identifik�ci� - A t�rsadalom �rt�kesnek tartott aspektusait �s a nagyra �rt�kelt szem�lyes tulajdons�gokat a f�rfiaknak tulajdon�tj�k. M�g azokat az �rt�keket, amelyeket nem tartanak sokra, a n�knek, vagy a domin�ns f�rfik�z�ss�g�t�l elt�r� rasszba vagy etnikumba tartoz�, esetleg m�s szexu�lis orient�ci�val rendelkez� embercsoportoknak tulajdon�tj�k. 4. F�rfi-centrizmus - A k�zfigyelem a f�rfiakra �sszpontosul - a figyelem k�z�ppontj�ban a f�rfiak �s fi�k �llnak, m�g a n�k csup�n mell�kszerepl�k. (N�zd meg egy �js�g c�mlapj�t! Mit �rnak a f�rfiakr�l? �s a n�kr�l?) (Allan G. Johnson, A nemek dilemm�ja, Temple University Press, 1997. 5-6. old.) Hatalom �s befoly�s k�l�nb�z� csatorn�kon kereszt�l �rv�nyes�l, ilyenek t�bbek k�z�tt a − hivatalos vagy nem hivatalos �ton gyakorolt − politikai befoly�s, a gazdas�gi er�forr�sok birtokl�sa, az oktat�s, a t�megkommunik�ci� �s a m�dia ellen�rz�se. A t�rt�nelem folyam�n jellemz�en a f�rfiak sz�m�ra voltak el�rhet�ek ezek a csatorn�k, m�g a n�k el�tt z�rva voltak. A politikai �s gazdas�gi hatalom f�leg a f�rfiak kez�ben �sszpontosul a vil�gon mindenhol. Mi t�bb, az �rni-olvasni tud�s szintje is sokkal magasabb k�r�kben, mivel a f�rfiak m�g mindig nagyobb hozz�f�r�ssel rendelkeznek az oktat�s ter�n. Miut�n a f�rfiak nagyobb sz�mban tal�lhat�k hatalommal �s befoly�ssal j�r� poz�ci�kban, mint a n�k, a kult�ra is a n�k �s f�rfiak k�z�tti egyenl�tlens�geket t�kr�zi, �s egyben fenn is tartja azokat (l�sd a patriarch�lis kult�r�r�l sz�l� r�szt). A n�knek is van szerepe ezeknek a kult�r�knak a l�trehoz�s�ban �s tov�bbad�s�ban, gondoljunk csak a n�k gyereknevel�sben bet�lt�tt szerep�re. Kanad�ban figyelemmel k�s�rhetj�k a domin�ns kult�r�k �talakul�s�t, hiszen m�s kultur�lis k�z�ss�gek is befoly�solj�k t�rsadalmunk be�ll�totts�g�t, elk�pzel�seit �s �rt�keit; gondoljunk p�ld�ul a homoszexu�lis �s leszbikus h�zass�gok legaliz�l�s�ra. A n�k, a nem eur�pai sz�rmaz�s� k�z�ss�g tagjai, a homoszexu�lisok, a leszbikusok �s a biszexu�lisok egyre nagyobb nyom�st gyakorolnak a t�rsadalomra, hogy az � szempontjaikat, v�lem�ny�ket, viselked�si norm�ikat �s elk�pzel�seiket is tekints�k a domin�ns kult�ra r�sz�nek. A patriarch�lis kult�r�ra jellemz� egyenl�tlens�gek �s igazs�gtalans�gok felt�r�sa r�v�n meg�rthetj�k, hogyan befoly�solja bel�lr�l a patriarch�lis kult�ra a t�rsadalom m�k�d�s�t. "... a patriarch�tus nem szimpl�n a f�rfi sz� szinonim�ja. A patriarch�tus egy t�rsadalmi forma, �s a t�rsadalom t�bb mint az azt alkot� emberek �sszess�ge." (Allan G. Johnson, A nemek dillem�ja, Temple University Press, 1997, 4-5. old.) C�lunk, hogy szembesz�lljunk a patriarch�lis kult�r�b�l ered� egyenl�tlens�gekkel. Olyan t�rsadalom megval�s�t�s�ra t�reksz�nk, melyben a n�k �s a f�rfiak egyform�n hozz�f�rnek a hatalomhoz, az er�forr�sokhoz, �s ugyanolyan m�rt�kben v�llalhatnak r�szt a d�nt�shoz�sban, a korm�nyz�sban valamint a vall�s �s a t�rt�nelem �rtelmez�s�ben. Az ilyen t�rsadalom k�vetkez�sk�ppen m�r nem lenne patriarch�lis t�rsadalom. A vall�s szerepe a kult�ra meghat�roz�s�ban A vall�sos k�z�ss�gek a kultur�lis csoportok egy saj�tos t�pusa. Gyakran a vall�s tan�t�sai �s �rt�kei hat�rozz�k meg a k�z�ss�g tagjai, s�t gyakran a k�z�ss�gen k�v�l es�k sz�m�ra is, milyen hozz��ll�s, viselked�s tekintend� helyesnek illetve helytelennek. A legt�bb ember sz�m�ra a vall�sos meggy�z�d�s, a vall�s �ltal k�pviselt �rt�kek t�j�koz�d�si pontot jelentenek a mindennapi �letben is. Amikor a vall�s �rtelmez�se olyan, hatalmi poz�ci�ban l�v� f�rfiak privil�giuma, akik esetleg akt�van t�rekednek m�sok diszkrimin�l�s�ra, akkor ezek az �rtelmez�sek sz�ks�gszer�en egyoldal�ak �s korl�toz� jelleg�ek lesznek. Az uralkod� vall�s �s az �ltala hirdetett alapelvek egyoldal� vagy nem megfelel� �rtelmez�se miatt a n�k gyakran vannak kit�ve nagym�rt�k� diszkrimin�ci�nak. Sok kereszt�ny, zsid�, moszlim vagy m�s vall�s� n� tanulm�nyozza a vall�sos sz�vegeket �s gyakorlatot, hogy kider�ts�k, mit is tan�t tulajdonk�ppen a vall�suk a n�kr�l �s a n�k t�rsadalmi szerep�r�l. A vall�sos k�z�ss�gek a vil�g minden t�j�n az igazs�goss�g �s az egyenl�s�g fontoss�g�t hirdetik. "... a vall�st mindig a gazdagok �s a hatalmasok hat�rozz�k meg, [m�g] az elnyomott t�rsadalmi oszt�lyok �s r�tegek v�lem�ny�t csak ritk�n hallani, �s ezen csoportoknak csak elv�tve ny�lik lehet�s�ge arra, hogy a vall�s m�sf�le �rtelmez�s�nek is hangot adjanak." (Ishtiaq Ahmed, Op-ed: Az emberi jogok kultur�lis relativizmusa. Daily Times, Pakiszt�n, www.dailytimes.com.pk) "Mint hith�, istenf�l� emberek, k�telesek vagyunk hinni az emberek k�z�tti egyenl�s�gben, k�vetkez�sk�ppen az emberi jogok egyetemess�g�ben. Ellenkez� esetben �pp a vall�s egyetemess�g�t tagadjuk. T�rsadalmi b�k�re nem sz�m�thatunk, ha egyetemes�tj�k az egyenl�tlens�get." (Asma Mohamed Abdel Halim, Az elnyom�s eszk�zei, November 2003, 4. old., www.whrnetl.org/ fundamentalisms/doc.perspective-halim-0311.html) Hogyan kapcsol�dik egym�shoz a kult�ra, a trad�ci� �s a vall�s? A kult�ra, a trad�ci� �s a vall�s szoros kapcsolatban �llnak egym�ssal: mindegyik befoly�ssal van a m�sik kett�re. A n�k �rdekei s�r�lnek, amennyiben a kult�ra, a trad�ci� �s a vall�s helyesli a n�kkel szembeni diszkrimin�ci�t, a n�k emberi jogainak megs�rt�s�t. Mivel a kult�r�t, a trad�ci�t �s a vall�st egy, a k�z�ss�g vagy nemzet sz�k r�teg�t k�pvisel�, kis l�tsz�m�, legink�bb f�rfiakb�l �ll�, �mde hatalommal b�r� csoportja form�lja, a n�knek csek�ly befoly�sa van azokra a t�nyez�kre, amelyek olyan n�i jogok megs�rt�s�hez vezetnek mint a n�i nemiszerv-csonk�t�s, a k�nyszerh�zass�g, vagy a becs�letbeli gyilkoss�g, hogy csak egy p�r p�ld�t eml�ts�nk. Elfogadhat�-e az er�szak? Radhika Coomaraswami, az ENSZ n�k elleni er�szak k�rd�s��rt felel�s k�l�nleges referense azt �ll�tja, hogy olyan trad�ci�k, mint a n�i nemi szervek megcsonk�t�sa, korb�csol�s, megk�vez�s, v�gtag-amput�ci�, tov�bb� a n�knek a h�zass�ghoz, v�l�shoz, gyerek- ill. feles�gtart�shoz, valamint a gyermekelhelyez�shez f�z�d� jogait korl�toz� t�rv�nyek, mind a k�l�nb�z� vall�sos tan�t�sok elferd�t�sei. Kijelentette, hogy "a kultur�lis soksz�n�s�g csak addig �rt�k, am�g azok, akik egy adott kult�ra keretei k�z�tt �lnek, az ezzel j�r� k�vetkezm�nyeket szabad akaratukb�l v�llalj�k." (Thomas M. Frank, Egyetemesek-e az emberi jogok? Nemzetk�zi kapcsolatok, Janu�r/Febru�r 2001,198. old.) A n�k ellen elk�vetett er�szakot gyakran helyezik vall�sos vagy kultur�lis kontextusba. Ha egy n� term�szetesnek tekinti, hogy er�szak �ldozata legyen, akkor fel kell tenn�nk a k�rd�st: "Vajon mi�rt �rez �gy? Megvan-e a hatalma arra, hogy az adott k�rd�sben maga d�nts�n? Esetleg nem arr�l van-e sz�, hogy mag�t vagy a csal�dj�t pr�b�lja v�deni?". A n�knek joguk van ahhoz, hogy saj�t �let�k �s test�k f�l�tt rendelkezzenek. Azok, akik a n�k helyett eff�le k�rd�sekben d�ntenek, a n�k emberi jogait s�rtik. A n�knek lehet�s�get kell biztos�tani ahhoz, hogy megfelel� ismeretek birtok�ban megalapozott d�nt�seket tudjanak hozni. Lehet�v� kell tenni, hogy n�k sz�m�ra is nyitottak legyenek azok a f�rumok �s a folyamatok, amelyek a kult�r�t, a hagyom�nyokat form�lj�k, ahol a vall�sos tan�t�sok �s �rt�kek �rtelmez�se t�rt�nik. Csak ebben az esetben v�lik lehet�v�, hogy a n�k �s l�nyok val�ban eg�szs�ges �s kiel�g�t� �letet tudjanak �lni. "Az �llamnak nincs joga megg�tolni, hogy �llampolg�rai olyan inform�ci�khoz jussanak, amelyek r�v�n m�sfajta �letviteli lehet�s�gekkel is megismerkedhetnek, �s megalapozott d�nt�st alapj�n v�laszthatnak a rendelkez�sre �ll� lehet�s�gek k�z�l." (Reza Afshari, Essz� az iszl�m kultur�lis relativizmusr�l �s az emberi jogokr�l. Emberi jogok 16, 1994, 255. old.). Mit tehet�nk a n�k jogai�rt? Igenis megvan a m�dja annak, hogy az Amnesty International, �s mi tagok is tegy�nk a n�k �s l�nyok emberi jogainak v�delm��rt, egyszersmind elfogadjuk �s tiszteletben tartsuk a mi�nkt�l k�l�nb�z� kult�r�kat �s hagyom�nyokat. TANUL�S - Az els� l�p�s, mint mindig, a tanul�s. Az�ltal, hogy jobban megismerj�k a t�rsadalomban jelen l�v� hatalmi strukt�r�kat, a kult�r�k kialakul�s�nak folyamat�t �s a n�k szerep�nek t�rt�nelmi fejl�d�s�t az egyes t�rsadalmakon bel�l, hat�konyabban tudunk k�zdeni az emberi jogok �rv�nyes�t�s��rt �gy, hogy k�zben tiszteletben tartjuk a kultur�lis k�l�nbs�geket. Igen, az emberi jogok minden ember jav�t szolg�lj�k. Mindazon�ltal mindig figyelembe kell venn�nk azokat az egyedi k�r�lm�nyeket, amelyek az adott egy�n vagy n�p jogainak megs�rt�s�hez vezettek. Mik a f� okok? Ha a jogs�rt�s valamely hagyom�nyban vagy vall�sban gy�kerezik, akkor meg kell hat�roznunk, mit sz�ks�ges megv�ltoztatni �s mi m�don, hogy az egy�n �s a kult�ra v�delm�r�l is gondoskodhassunk. "A n�k semmibe v�tele �s megfoszt�sa a politikai, t�rsadalmi, gazdas�gi �s kultur�lis �letben val� akt�v r�szv�tel lehet�s�g�t�l azt jelenti, hogy a t�rsadalom megfosztja mag�t er�forr�sainak fel�t�l. Azonban a patriarch�lis kult�ra �s a n�k diszkrimin�ci�ja, mely f�leg az arab orsz�gokban jellemz�, nem lehet �r�k�let�." (r�szlet a Nobel B�ke-d�jas Shirin Edabinak a 2003-as d�j�tad�si �nneps�gen elhangzott besz�d�b�l, 2003. december 10.) A kult�r�hoz �s a trad�ci�hoz val� jog is r�sze az emberi jogoknak. Ellenben ezek a jogok nem �lvezhetnek priorit�st a szem�lyes biztons�ghoz, a lelkiismereti �s sz�l�sszabads�ghoz, a politikai �letben val� r�szv�telhez f�z�d� jogokkal szemben. T�MOGAT�S - Meghat�roz� szerepet j�tszhatunk a n�k jogainak v�delme ter�n az�ltal, hogy t�mogatjuk �s megv�dj�k azokat az aktivist�kat, akik a n�k jogai�rt s�krasz�llnak. Az � szabads�guk �s �let�k gyakran ker�l vesz�lybe, mivel a kult�ra patriarch�lis felfog�s�t t�madj�k. M�g Kanad�ban is jellemz�, hogy azok a n�k, akik a frontvonalon k�zdenek az er�szak �ldozat�v� v�lt n�k �s l�nyok v�delm��rt, vagy akik politikai eszk�z�kkel pr�b�lnak meg tenni a n�k egyenjog�s�ga �rdek�ben, �gy �rzik, hogy a kanadai t�rsadalom nem t�mogatja �ket el�gg�. ELUTAS�T�S - A n�k elleni er�szak semmilyen form�j�t nem fogadhatjuk el, b�rmilyen okb�l is t�rt�nik. Az er�szak minden k�r�lm�nyek k�z�tt el�t�lend�, tekintet n�lk�l a kultur�lis kontextusra.